IV. rész: Gráb, Richards vágányok
Tehát beléptünk az új évbe. A cím ne tévesszen meg senkit, a sorozatot ugyan ott folytatjuk. Tehát a célunk: bejárni Győr 52 iparvágányát. Remélhetőleg sikerül. Először a szabadhegyi vágányokat akartuk bejárni, de fülembe jutott, hogy ezeket a vágányokat még jobban megakarják csonkítani. Így változott a fontossági sorrend. Viszont legközelebb tényleg Szabadhegy jön. De! Archív képünk nincs. Ha valakinek van, elküldené nekünk? Köszönjük. Bekerült jó néhány észrevétel: Agroker vágány kivéve, még egy szemléltető térkép berakva. Sikerült a Richards udvarára legálisan bejutni, az iparvágány bejárást ott is megtudtuk tartani.
Szereztem egy teljes vágányhálózatos térképet, így jobban szemléltetve a sínpárokat.
A helyszínt pedig jobban szemlélteti ez a kép, tehát balra a Gráb vágány, jobbra a Richards.
Itt kezdődik a Gráb vágány. Itt sem mentünk beljebb, nehogy a vasútőrök megszóljanak.
És már az útátjárónál vagyunk. Maga vágány nem valami hosszú, inkább a telepen belül volt nagy. Jobbra kocsik vannak, mindjárt róluk is lesznek képek.
És a bejárat. A kapunál van egy kis érdekesség. :)
Egy csengő. A "Porta" feliratú a Grábgyár portáján szólt, ahonnét jöttek a kaput nyitni, például éjjel. A "Vasút" feliratú pedig a raktárnok bódéjában szólt, ami nagyjából szemben volt a vasúti kapuval a sín mellett. Valamikor ugyanis akkora forgalom volt, hogy kellett oda külön raktárnok is.
És a kapu lyukain bekukucskálva ezt látjuk. A sínt murva fedi, egyébként mindent felszedtek.
Telepi életkép: minden ki van halva, omlik, rozsdásodik...
Talán erre is sínek vezethettek. Érdemes visszamenni a térképhez és jól szemügyre venni, hogy milyen vágányhálózat volt bent.
És a fentebb említett "érdekesség". A világ első alumínium kocsiszekrényű kocsija itt árválkodik. Az állapotokhoz képest nagyon jó bőrben van. Jó lenne megmenteni a társával együtt, ami éppen a Szeszgyár területén áll.
A gyártó, gyártási dátum és a gyártási száma. Éppen most 50 éves.
Utolsó vizsgája 1992-ben volt már Sopronban, GYSEV tulajdonban. A két motorkocsi is megvan, egyik üzemel, a másik a Vasúttörténetiben rohad.
A másik kocsi. Talán egy régi Bz típusú személykocsi lehetett. Ez is feltűnően jó állapotban van.
Egy panorámakép az étterem belsejéből. A két kocsi össze van hegesztve, de nagy módosítások nincsenek rajtuk.
A Bamot mellék mögött áll egy csille, egy váltó-szíven. Szerintem ez is a Rábából való, mégpedig a Rába erőműjéből, ahol szenet pakoltak vele.
Útjainkat mindig kíséri egy-egy félre dobott sínszál vagy egy sínszál kupac. De ilyennel még nem találkoztunk. Ezek akár lehetnének betonba öntött sínszálak, de nem azok. Ezek E-gerendának nevezett előrefeszített beton födémgerendák. :)
És máris a Richards vágánynál vagyunk. Itt sem akartunk beljebb menni, mert az az üzlet területe.Tehát ez is a rendezőből indult. Úgy hírlik, hogy a díszkő alatt vannak még a vágányok, mert egyszerűbb volt ráépíteni, mint felszedni.
Az átjáró. Hú, de sok embert meghúztak itt Kresz vizsgán, mivel nem lassított...
A másik oldal. A vágány szinte nyíl egyenes, viszont a térkép szerint kiágazott belőle két vágány. Szerintem mi egyet betudtunk azonosítani.
Mégpedig ide futhatott be. A rakták oldalán lévő doboz erősen nyitott rakodó tér lehetett, csak befedték.
A vágány közepébe teljes egyszerűséggel leraktak egy táblát.
A sínek eredete: Ózd, gyártották 1947-ben.
Egyébként egy nagyobb takarítás után akár járható lenne a pálya, az összes heveder és kiegészítő megvan.
Ahogy látszik néhány helyen feltöltötték kaviccsal a terepet, hogy könnyebben lehessen parkolni rajta. A képen pedig egy elég érdekes heveder látható.
Általában a buszokkal ide parkolnak, így egy helyen feltöltődik a sín sárral, máshol pedig úgy kikaparják, hogy szinte az egész talpfa kilátszik a földből.
És lassan megérkezünk a végéhez. A kapu magától összedől vagy megeszi a rozsda...
A kapunál állva. Az átjáróban levő macskakövet egyszerűen lebetonozták, a járda építésénél pedig elvágták a vágányt.
És a kapun benézve ezt a nagy szeméthalmot látjuk. Hogy miért? Körülbelül 1 éve szinte leégett az egész gyár. A veszélyes hulladékot, tehát olyan anyagokat, aminek nem tesz jót ha ég, ide hordták. Egyébként a területen felszedték a síneket.
Azért jó, ha a környéken nyitva tartja az ember a szemét, mert ilyen érdekes dolgokba futhat bele. Például ezt: 2 db 54-es rendszerű négylyukú geo alátétlemezt látunk összehegesztve, ehhez van a zászlórúd talpa 4 db geo csavarral rögzítve. :)
És akkor a kapun belül vagyunk. Egy ideig futnak a sínek, aztán vége.
Két vágány volt az udvaron, már csak nyomokban lehet őket fellelni.
Megfordulva újra a ronda, rozsdás kaput látjuk...
Körülbelül a hajdani váltó elején állunk.
Egy váltó alá való talpfa, alatta pedig a bent maradt talpfák vehetőek ki.
A képen a kavicsos részig nyúlhatott a két vágány. Nem volt hosszú, de nagy forgalom lehetett rajta.
A vége, visszatekintve a kapu felé. Jól látszik, hogy volt valamiféle magasított rakodó, csak elbontották.
Ez a bejárás sem volt hosszú, de legalább megvan. Nagy valószínűséggel a vágányt felszedik és parkolót építenek a helyére. Köszönöm a részvételt barátaimnak: Nagy Daninak és Domján Ákosnak.
A teljes album itt megtalálható: http://indafoto.hu/vasutfotozasgyor/iv_iparvagany_bejaras
A Facebookon is elérhetőek vagyunk: https://www.facebook.com/vasutfotogyor
Oszd meg kérlek vagy ha tudod lájkold, hogy minél több vasútbaráthoz eljusson. Köszi!
Vonatguru